magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Visszajövünk!
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Ritka vendégek: a Dél-Alföldön is megjelentek a pásztormadarak
 
A közelmúltban több helyszínen is felbukkantak pásztormadarak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
   
 
A hazai madárvilágban vannak fajok, melyek csak rapszodikusan jelennek meg költésre, amikor az életfeltételeik kedvezően alakulnak. Az Alföldön ilyen például a réti fülesbagoly, a fehérszárnyú szerkő vagy a pásztormadár. Ez utóbbi talán a legritkább fészkelő közülük, mert a költései között olykor évtizedek telnek el. Az elmúlt tíz évben kóborló példányairól, csapatairól azonban minden évben van adat hazánkból, leggyakrabban a május-júniusi időszakból.
 
Az elmúlt hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is számos helyszínen figyeltek meg pásztormadarakat, melyek május végén már szinte országszerte előfordultak. Több adata volt Kardoskútról, Szarvasról, Biharugráról, de a madármegfigyelők látták Dombegyházán, Kevermesen és Dévaványán is. Kis csapatai általában homogének, de néhány példányos egyedei rendszerint seregélycsapatokban fordulnak elő.
 
A pásztormadár Közép-Európában tipikus inváziós madár. Amikor tömegesen megjelenik költésre, az sok esetben a sáskajárás különböző mennyiségi formáival is találkozik. Ez a kedvelt tápláléka, így a költések is főként a pusztai területeinken fordultak elő. A beáramlás egyes években, különösen az arid, száraz nyáridőben fészkelésben csúcsosodik ki, csapadékosabb időben pedig amilyen titokzatosan jelennek meg, úgy is tűnnek el. Jelentősebb fészkelései 1908-ban, 1925-ben, 1932-33-ban, majd évtizedes kihagyásokkal 1994-95-ben voltak. Ez utóbbi invázió fő célterülete a Hortobágy volt, ahol hodályok tetőszerkezetében, romos épületek üregeiben raktak fészket.
 
A pásztormadarak legkorábban június elején, legkésőbb június közepén kezdik a költést. Tehát azoknak a madaraknak, amelyek ez idő tájt megfigyelhetők Magyarországon, hamar el kell dönteniük, hogy kis kolóniákban lefészkelnek-e valahol, vagy az esős periódus beköszöntével továbbállnak az országból. Igazán látványos színfoltja lenne a Békés-megyei madárvilágnak, ha esetlegesen fészkelésre is választanák ezt a vidéket.
 
A képek illusztrációk.
 
 
 
A fotókat Balogh Gábor készítette.
 
 
 
 
 
 
 
   
 
2020.07.02.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design