magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Visszajövünk!
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Szerecsensirály tömegek vendégeskednek a kardoskúti Fehér-tavon
 
Ritkán látott, kecses madarak, szerecsensirályok bukkantak fel a napokban a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon.
   
 
Az alkonyati órákban érkezett a népes csapat, melyben összesen 480 madarat számoltunk. Többségükben öreg, ivarérett példányok, illetve másodéves és tavalyi egyedek voltak. Mivel a környéken nem fészkelnek szerecsensirályok, így valószínűleg olyan kóborló párokról van szó, melyeknek idei költése nem sikerült, illetve még nem ivarérettek.
 
A szerecsensirály a dankasirály után a második legnagyobb számban fészkelő sirályfaj Magyarországon. Viszonylag új költőfaj, első fészkelését 1940-ben jegyezték fel a Rétszilasi-halastavakon. A költőpárok száma becslések szerint napjainkban már elérheti az 500-at. Rendszerint a dankasirályokkal közös telepeken fészkel. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén általában csak vendégként jelenik meg, de néhány évvel ezelőtt több pár is költött a Biharugrai-halastavakon.
 
A szerecsensirályok kicsit nagyobb testűek, mint a dankasirályok, hosszuk elérheti a 36-38 centimétert, szárnyfesztávolságuk pedig az egy métert. Jellegzetes, fekete fejükről és élénkpiros csőrükről könnyen felismerhetőek. Rovarokkal, rákokkal, puhatestűekkel, halakkal táplálkoznak. A hazánkban fészkelő példányok a Földközi-tenger partján, illetve az Atlanti-óceán európai partvidékén töltik a telet.
 
A kép illusztráció.
 
A fotót Marik Pál készítette.
 
 
   
 
2020.06.22.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design